Hőszivattyús rendszerek

Különböző fűtésrendszerek üzemeltetetési kalkulációit megtekintheti itt!

Ezek alapján különféle hőszivattyús berendezéseket ismerünk:
- víz - víz hőszivattyú, ahol a hőforrás és a felhasznált közeg is víz

(pl. kútvizes megoldás)
- fagyálló - víz hőszivattyú, ahol a hőforrás a szondákból érkező

fagyálló, a felhasznált közeg pedig víz
- levegő - víz hőszivattyú, ahol a hőforrás a keringtetett levegő,

a felhasznált közeg a víz
- víz - levegő hőszivattyú, ahol a keringő víz a hőforrás és azzal

közvetlenül levegőt fűtjük (általában nagy bevásárló kp.-ban)
- levegő - levegő hőszivattyú, ahol a levegő a hőforrás és a berendezés

közvetlenül a belső levegőt fűti (például split klíma berendezésekben)

Nagyon fontos a hűtés kérdése. Mint láthatjuk a hőszivattyúzásnál a folyamat iránya határozza meg, hogy az adott teret/közeget fűtjük vagy hűtjük.

A folyamat átváltása műszakilag is lehetséges és ezzel egy következő komfortigényt a hűtést tudjuk megoldani, mely integrált része a fűtési rendszernek.

A hőszivattyús fűtés/hűtés kialakításánál mindenképpen a rendszer teljességét kell vizsgálni, az igényeket, a hőforrásokat, a meglévő vagy kialakítandó fűtő hőleadókat és azok számbavétele során megfelelő számításokkal lehet olyan rendszert kialakítani, mely ténylegesen akár 2-3 év alatt is "megtermeli" az árátés közben tökéletes komfortot szolgáltat.

Geotermikus hőszivattyú

A hőszivattyúk nyáron a talajból vonják el a hőt, amit leadnak az épület felé,miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítják. Nyáron fordítva működnek: a ház belsejéből elvonják a hőt, majd leadják a talaj felé.

A hőszivattyúk hatékonyságát azzal mérik, hogy mennyi áramra van szükségük ahhoz, hogy 5 fokos beérkező hőmérsékletből 35 fokot készítsenek. A korszerű hőszivattyúk ekkora hőmérsékletkülönbség áthidalásakor 1 egység árammal 4 és fél egység hőenergiát termelnek.

Bár a hőszivattyúval 55 fokos hőt is elő lehet állítani, ilyenkor 4 egység hőhöz nem elég egy egység áram, és a kompresszor élettartama is megrövidül. Ezért télen az ideális a 35, vagy maximum 40-45 fok, ami padló- vagy falfűtéshez megfelelő, melegvíz előállításához pedig a korszerű szivattyúk azt a magasabb hőmérsékletet használják, ami működés közben nyerhető, és ami az egész teljesítmény körülbelül 15 százaléka.

Talajszonda

A geotermikus hőszivattyú a föld vagy a talajvíz hőenergiáját hasznosítja. Ebben a házban az a változata működik, ami a talajba függőlegesen lefúrt szondák segítségével a föld állandó melegét hozza a felszínre.

A talajszonda egy kb 15 cm átmérőjű, legfeljebb 100 méter mély lyukba helyezett U alakú polietilén cső, amiben egy szivattyú folyadékot keringet. A földből kinyerhető energia nagy mértékben függ a talaj minőségétől és nedvességtartalmától, de általában méterenként 30 és 70 watt között van.

A házba télen körülbelül 4 fokos hő érkezik.?

· Kisebb a helyigénye, mint a vízszintes csőhálózatnak

· Ebben a környezetben a talajvíz hője nem hasznosítható gazdaságosan